A jóslásról jósolni bravúros teljesítmény lenne, talán már-már vakmerőség. Mivel magukra a jóslatokra rendkívül fogékony az emberi elme, egyenesen egész iparágak épülnek ezek köré, és ezek egyre nagyobb teret nyernek az egészségügyben is. Néhány epizód kitérő után folytatjuk a digitális egészségügy lehetséges jövőképeit bemutató sorozatunkat, harmadik cikkünkben a prediktív algoritmusokban rejlő lehetőségekről lesz szó. (Bevezető cikkünk itt, a viselhető kiegészítőkről szóló itt és itt, a Big Datáról szóló pedig itt olvasható.)

Gondolatkísérlet Numero Uno: Ha a GoogleMaps tisztában lenne a preferenciáiddal, pontosan tudná, hogy mit tartasz fontosnak az életben, vajon más utat tervezne-e neked? Rájönne-e, ha adott pillanatban nem az a cél, hogy minél gyorsabban eljuss A-ból B-be? Tenne-e egy kis kitérőt a kedvenc kávézód felé, ha épp az segítene rajtad? Persze, ez már csak azért is sántít, mert lehet, hogy pont ezeket tudja rólunk a Google. Vagy a Facebook.

A skálát mindenesetre elég jól érzékelteti a ThePitch blogján megjelent kiváló esettanulmány, amely az amerikai elnökválasztás mögötti adatbányászati mélységekbe enged izgalmas betekintést. A cikk igen olvasmányosan taglalja, hogy milyen messzire is lehet jutni adatok újszerű kontextusba helyezésével, a következő például jól érzékelteti mindezt: „[Michal Kosinski] bebizonyította, hogy 68 Facebook like alapján 95% valószínűséggel meg lehet mondani egy felhasználó bőrszínét, 88% valószínűséggel a szexuális orientációját és 85% biztonsággal, hogy Republikánus vagy Demokrata szavazó. […] A modell továbbfejlesztése odáig vezetett, hogy 70 like alapján a rendszere többet tudott a felhasználó viselkedéséről mint egy jó barát, 150 likenál, mint a saját szülei, 300 likenál pedig, mint amennyit a felhasználó élettársa.”

De minket most elsősorban a predikció orvosi oldala érdekel. Nézzük, hogy teljesít a jóslásban az egészségügy?

Egy olyan sok paraméterrel dolgozó rendszerben, mint az emberi szervezet, nehéz határozott előrejelzésekbe bocsátkozni. Már az is jelentős előrelépés, ha az egyes paraméterek egymásra gyakorolt hatását ki tudják mutatni, ahogy ezt tette nemrégiben egy magyar kutatócsoport. Egy hatalmas adatbázist feldolgozva sikerült térképen ábrázolniuk a legfontosabb krónikus betegségek közötti kapcsolatot. Vagyis jó eséllyel lehet számítani ezek együttes, halmozott előfordulására.

Egy fokkal közelebb visznek a jóslás tudományos formájához a populációs becslőskálák. Ennek legismertebb képviselője a SCORE, amely a nem, a kor, a vérnyomás, a dohányzás megléte és a koleszterinszint alapján állapítja meg a 10 éves szív-érrendszeri eredetű halálozás kockázatát. Százalékban. Saját tapasztalatunk szerint ez az orvos számára egyértelműen fontos, azonban laikusok számára nehezen értelmezhető.

Van azonban egy új irány, ami a populáris oldal felől közelíti meg a kérdést, sőt, mindezt sokkal személyre szabottabban teszi, mint eddig bárki: ezek a személyes genetikai állományt (a DNS bázissorrendjét) elemző szolgáltatások. Esetükben jellemzően a nyálmintát postai úton kell a cégnek visszaküldeni, amely pár hét múlva kopogtat az eredménnyel. A legismertebb ilyen szolgáltatás a 23andMe, amely génekhez kötött betegségekre vonatkozó hordozói státuszt vagy hajlamot jelez, kiegészítve olyan bulváros életmódra vonatkozó predikciókkal, mint az alkoholra, a koffeinre való fogékonyság vagy a genetikai súly. (Akit érdekel a téma, kiváló összefoglaló cikksorozatot olvashat genetikus egyetemi tanár tollából itt: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész hamarosan).

A cég mindenesetre rendkívül népszerű, komoly genetikai kutatásokat végeznek a hozzájuk beérkezett mintákon, és 10 betegség esetében engedélyt kaptak az Egyesült Államok hírhedten szigorú Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságától (FDA) orvosilag hiteles dokumentumok kiállítására. A dolog ambivalensségét jól jellemzi, hogy volt olyan médium viszont, amely egyenesen az újabb kor horoszkópjának nevezte ezeket a teszteket, kételkedve abban, hogy bármi valós haszna lenne.

Gondolatkísérlet Numero Due: Kiderült, hogy túlsúlyos átlagpolgár esetében a genetikai adatok alapján az infarktus kockázata többszöröse a szokásosnak. Mi történik? Ma, miután az illető rákérdezett arra, hogy de akkor biztos lesz-e infarktusa, és mi erre nemmel válaszoltunk, s egyúttal igyekszünk eloszlatni azt a fals megnyugvást, amit a nem válasz váltott ki. Vajon fogunk-e ott tartani valaha, hogy a fenti kérdésére azt tudjuk válaszolni, hogy igen, 4 év múlva, ha nem változtat az életvitelén. És hogy biztosan elkerülje, annak érdekében ezt és ezt kell tennie.