Plakátot kitenni a rendelőbe ódivatú dolognak tűnhet, de ha valaki netán lefényképezi, és megosztja Facebook-on, még lehet sikeres. Az elmúlt évtizedekben sokat változott az egészségügyi tájékoztatás, azonban egy időutazás keretében néha érdemes felidézni, honnan indultunk. Cikkünkben a brit közegészségügy elmúlt 100 évének plakátjaiból szemezgetünk, hogy történelmi távlatból nézzünk rá, mire is gondoltak anno a brit tudósok.

Harcban az egészségért (1900-1938)

A fertőző betegségek kontrollja és a lakosság általános egészségi állapotának javítása érdekében a századfordulón a brit kormány úgy döntött, hogy nagyszabású tájékoztató kampányba és szociális reformba kezd. Az I. világháború felgyorsította ezt a folyamatot, profi szövegírókat és a reklámiparban bevált technikákat kezdtek alkalmazni. Az üzenetek hangsúlya áttolódott a táplálkozási szokások javítására, az alkoholfogyasztás mérséklésére, a jobb személyes higiénére és a biztonságosabb szexuális viselkedésre.

A képen a tuberkulózis megelőzését szolgáló kiírás szerepel, melyben a vasúttársaság szigorúan figyelmezteti utazóközönségét, tartózkodjon attól a veszélyes és nem kívánatos szokástól, hogy köpköd. A tüdőbaj miatti halálozás a szigetországban 1918-ban volt a csúcson, ekkor átlagosan 1000 férfiből 263, 1000 nőből pedig 132 hunyt el a járvány következtében. A rossz közegészségügyi állapotok miatt a betegség rendkívül könnyen terjedt, kezelése csak hosszadalmas kórházi benntartózkodással, elkülönítő osztályokon volt lehetséges – már ha a páciens ki tudta ezt fizetni. Az 1920-as években a fenti táblához hasonlóak mindennaposak voltak a nyilvános helyeken.

Háború a boldogulásért

A II. világháború alatt mindez tovább folytatódott, az élelmiszerhiány és a fejadagok bevezetésének szükségessége miatt a kommunikációs kampányokban egyre központibb témává vált az egyes táplálékok tápértéke, a helyes termesztés és az előnyös főzési technikák. A háború alatti tervek, amelyekben egy mindenki számára egyenlően ingyenes egészségügyi szolgáltatást vizionáltak, vezettek végül a Brit Egészségügyi Szolgálat (NHS) 1948-as megalapításához. A háború utáni időszakban a prevenciós és betegoktatási fókusz erősebb volt, mint valaha, miközben bámulatos sebészi technikák, csodagyógyszerek és hatékony védőoltások jelentek meg.

A krumpli nem hizlal, és energiát ad, állítja a plakát. A mai szemmel megkérdőjelezhető üzenet a háború idején az egyes ételek tápértékének különbségeire hívta fel a figyelmet. Az élelmiszer-fejadagokat Nagy-Britanniában 1940 januárjában vezették be.

A felemelkedés időszaka (1960-1985)

A háború nyomorúságából való kilábalás a gyarapodás és az optimizmus időszakát hozta. A technológiai és tudományos fejlődés gyökeres változásokat indított az orvostudományban és a közegészségügyben egyaránt. A figyelem a szegénység okozta megbetegedésekről a jólét miatti elváltozásokra terelődött. A dohányzás ekkor került először a súlyosan egészségkárosító kategóriába, és megkezdődött a visszaszorítása iránti szélmalomharc.

Dohányzás nélkül több pénz, több móka, szól az üzenet. Ez az 1966-os poszter a szélesedő fogyasztói társadalmat célozta, ezen belül is a fiatalokat, akik egyre komolyabb vásárlóerővel rendelkeztek a kiemelkedő gazdasági fejlődés következtében.

A félelem kora (1986-2005)

Az AIDS terjedése, a klónozással kapcsolatos aggodalmak, az élelmiszerbiztonsági félelmek (például a kergemarhakór kapcsán) és a káros szenvedélyekkel összefüggő egészségártalom növekvő számú bizonyítékai sötétebb tónusú üzeneteket hoztak magukkal. Az internet, a web és a mobiltelefonok terjedése ebben az időszakban megágyazott a lakosság egy teljesen új, gyors és a korábbiaknál személyesebb elérésének.

Bőrápolás heroinnal. A heroinhasználat drámai emelkedése az 1980-as években egy sor sokkoló kampányüzenethez vezetett annak érdekében, hogy visszaszorítsák az intravénás droghasználatot.

A részvétel ideje

Ma a halálokokat tekintve a fertőző betegségeket bőven meghaladják az olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a szív-érrendszeri megbetegedések és a daganatok. A hangsúly az egészséges életvitelre és a krónikus állapotok jobb menedzsmentjére helyeződött, kihasználva a digitális lehetőségeket. A magatartás megváltoztatására irányuló megoldások kifinomultan célozhatók, sokkal személyesebbé tehetők, valamint a gyakorlatias tippek és tanácsok a realitások talaján mozognak. A páciensek a passzív befogadói szerepből aktív résztvevőivé válnak saját egészségük alakításának.

A gyorsabb tempó a 10 perces sétát edzéssé változtatja, hirdeti a plakát. Az orvoslás és az életmód egyre szorosabb kapcsolatba kerül, és megannyi olyan paraméter, amiről eddig az egészségügy kevéssé vett tudomást, fontos jellemzővé válik.

Üdv a jövőben

A mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság jövőbeni egyre kiemelkedőbb szerepe szinte biztosra vehető, a mindenki számára a lehető legpontosabban személyre szabott kommunikációs csatornák (például a chatbotok) a küszöbön állnak. Hogy pontosan mit hoz a jövő, azt azonban jobb esetben is csak sejteni lehet. Egy valami mégis bizonyosnak tűnik: a digitális világ kibontakozásával a hagyományos plakátok jelentősége szép lassan eltűnik. Ami marad, az már történelem.