Oldal kiválasztása

Nincs új a nap alatt, a munkahelyi egészségprogramok sem újkeletű megoldások. A WHO már 1950 óta foglalkozik a munkahelyi egészség témájával, hiszen egyrészt a munka, a munkahely hat a dolgozók fizikai és mentális egészségi állapotára, másrészt a munkavállalók egészsége vagy éppen betegsége hat a vállalatra, annak üzleti teljesítményére. A munkahelyi egészségprogramokról szóló 3 részes blogsorozatunk szerzője Dr. Szabó Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.

Noha mindenki rendelkezik egy általános benyomással, jobb esetben saját tapasztalattal, hogy mit jelent egy munkahelyi egészségprogram, mégis érdemes kiindulni egy szakszerű definícióból. A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) 1997-es Luxemburgi Deklarációja szerint a munkahelyi egészségfejlesztés „a munkaadók, a munkavállalók és a társadalom valamennyi olyan közös tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi egészség és jól-lét javítására irányul. A cél eléréséhez három eszközrendszer együttes alkalmazása szükséges: a munkaszervezet javítása, az aktív dolgozói részvétel biztosítása és támogatása, valamint az egyéni kompetencia erősítése.”

Mit mondanak a számok?

Bár alapvető emberi jogunk a biztonságos és egészséges munkahely, ez nem mellékes a munkáltató számára sem: üzleti szempontokat figyelembe véve is megéri egészségfejlesztésre költeni. Az egészségesebb munkavállalók már rövid távon is jobb fizikai és szellemi teljesítményre képesek, hatékonyabbak, termelékenyebbek, elégedettebbek, motiváltabbak és lojálisabbak. Minden cég ilyen alkalmazottra vágyik, nemde?

A Gallup Intézet kutatásai szerint azon elégedett munkavállalók, akiknek a jólléti pontszámai is magasak, 30 százalékkal kisebb valószínűséggel hiányoznak betegség miatt az elkövetkezendő egy hónapban azokhoz képest, akik bár elkötelezettek, de a jóllétük értékei alacsonyak. Éves szinten pedig 70 százalékkal kevesebb a táppénzes napjaik száma. Továbbá aki úgy érzékeli, hogy a munkaadója törődik az egészségével és jóllétével, 38 százalékkal elkötelezettebb lesz, mint az, aki úgy érzékeli, hogy ez a faktor nincs meg.

Jó, jó, de mennyi az annyi?

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara “Winning with Wellness” jelentése szerint a jól megtervezett programoknál 1 dollár hozama 2-9 éves időtávon 1,50 dollártól több mint 3 dollárig terjedhet. Egy másik amerikai kutatás szerint minden dollárral, amit egészségfejlesztő programra költ a vállalat, 3,27 dollár egészségügyi kiadás és 2,73 dollár hiányzás miatti kiadás spórolható meg 2-3 éves időtávon.

A Johnson & Johnsonnál minden egészségprogramra fordított dollárnál 3,92 dollár hozamot tudtak elérni. A vállalat alkalmazottainál jelentős mértékű csökkenés mutatkozott az elhízásban, a magasvérnyomás-betegségben, a magas koleszterinszintben, a dohányzásban, a fizikai inaktivitásban és az egészségtelen táplálkozásban. Az átlagos éves munkavállalónkénti megtakarítás 2009-ben 565 dollár volt (a programot 1979-ben indították).

Magyarországon csak az utóbbi évtizedben kezdett megélénkülni a munkahelyi egészségfejlesztés területe, a legrégebben működő program sincs még 15 éves. Míg néhány vállalat kiemelkedő a témában, általánosságban elmondható, idehaza egyelőre gyerekcipőben jár a komplex egészségprogramok kialakítása, és hatásaiknak mérése.

Törődnél az emberrel is? ROI helyett VOI!

Míg a ROI (return on investment) tisztán pénz alapú, vagyis pusztán azt mutatja meg, hogy hány dollárt hozott vagy takarított meg minden egyes befektetett dollár, addig a VOI (value of investment) olyan immateriális javakat is tekint, mint hogy az emberek hogyan érzik magukat, mennyire elégedettek, mennyire elkötelezettek, mennyire energikusak. Ebből már kiderült, a VOI elvontabb, mérése nem mindig kézzelfogható, ezt az értéket sokkal nehezebb dollárban kifejezni. Mert nem pénz-, inkább emberközpontú.

A balesetek, a hiányzásos napok száma, a megtartott munkaerő száma és az egészségügyi költségek egyszerűen, könnyen mérhetőek. A legtöbb cég ezt profi szinten is kezeli. Ugyanakkor az egészségkockázat, a teljesítmény/termelékenység, az elégedettség, az alkalmazottak morálja vagy éppen jólléte nehezen rendezhető excel-táblázatba. (Konkrétumként: ritkán gyűjtenek például adatot az alkalmazottak hangulatáról vagy épp az energiaszintjéről. Mondjuk a Fitpuli éppen gyűjt ilyen típusú adatokat is.)

Ahogy az emberi tényező kezd egyre inkább középpontba kerülni a munkahelyen, úgy válik egyre megkerülhetetlenebbé a munkahelyi egészség kérdése. Épp itt az ideje belépni a XXI. századba ebben is!

Shares

Pin It on Pinterest

Share This