Hogyan válik pénzzé a munkavállalói egészség?

Admin • 2019.05.20

Sok összetevős az egészség képlete. Hiba lenne elvitatni a genetika szerepét, léteznek olyan veleszületett hajlamok vagy akár betegségek is, amik az első perctől kezdve nagyban befolyásolják azt, hogyan alakul egy emberi test a későbbiekben. Az is igaz viszont, hogy ezen kívül a labda jórészt nálunk van, tőlünk függ, mennyire figyelünk a táplálkozásra, a mozgásra, a káros szenvedélyekre vagy éppen a kellő orvosi ellenőrzésekre, szűrésekre. Gyakorlatilag nincs olyan állapot, amin minimum javítani ne lehetne. Egy felelős munkáltató pedig jól tudja, hogy érdemes segítő kezet nyújtania mindezekben, mivel a jó morálon és szubjektív elégedettség-növelésen túl bizony anyagi előnyökkel is jár neki, ha egészséges emberekkel van tele az iroda.

Hogy milyenekkel pontosan? A egészség-gazdaságtani kutatások kimutatásai szerint például minden egészségprogramra költött 1 dollár 1,4 és 4,7 közötti összeget hoz vissza jellemzően 3 éves távon iparágtól, pozícióktól és munkaformáktól függően (Goetzel és mtsai, 2008). Olyan befektetésről beszélünk tehát, ami vetekedik a szakmai folyamatokat optimalizáló technológiai megoldások implementálásával, mivel ugyanúgy többszörösen megtérül középtávon. A legmarkánsabb eredményt a betegszabadságok számának a csökkentése hozza. Az ilyen kényszerszünet egy igazi lose-lose helyzet főnökök és alkalmazottak között, miután a cég termelékenysége azonnal megérzi, ha kiesik valaki akárcsak egy-két napra is a munkából; a dolgozó is kevesebb pénzt, itthoni normák szerint nagyjából a bérének a 50-70%-át viszi haza. Mindeközben pedig az a jelenség is lappang, hogy ha valaki sokat beteg, az nem fogja magát jól érezni a bőrében, ami óhatatlanul is erősíteni fogja a fluktuációt a nem túl távoli jövőben.

Érdemes átgondolni azt is, hogy a dolgozó felelőssége mellett mit tehet a munkáltató a kevesebb kiadott betegszabadságért, illetve mik azok a buktatók, amik jellemzően előfordulhatnak az oldalán. Rengeteg vállalati egészségprogram vagy wellness juttatás, amely papíron jól hangzik, valójában semmilyen kézzelfogható hatással nem jár. Sokszor születik néhány jobb vagy rosszabb adat a dolgozókról, és annyiban is hagyják a dolgot. Szintén probléma, hogy “ahány ház, annyi szokás” analógiára “ahány test, annyi egészség”, azaz ha 100-an dolgoznak az emeleten, az pont 100 különböző egészségügyi profil lesz – amiből az következik, hogy minél általánosabb egészségprogramok működnek, azok annál kevésbé hatékonyak.

A technológiai fejlődés nem csak a vállalati szoftverekben és hardverekben mutatkozik meg persze, hanem az orvoslásban is, így mára rengeteg metrika és eszköz létezik arra, hogy pontos képet kaphasson valaki a saját egészségügyi állapotáról. A céges egészségügyi programoknak ezeket ugyanúgy használniuk kell, mint az életmódjukra odafigyelő embereknek. A segítségükkel célzottan tehetnek lépéseket az egyes dolgozóik felé, személyre szabott programokkal érhetik el azt az elégedettség javulást, ami aztán a teljesítményben, és így az anyagiakban is meglátszik majd. Nem szabad megelégednie azzal a főnöknek sem, hogy évente egyszer-kétszer lejegyez neki valaki pár kötelező adatot. A vezetőség részéről nem feltételez mindez sok erőt és energiát, a számok ugyanakkor nem hazudnak: ha 100 forintot áldoznak most erre, akkor pár év alatt majdnem 500-at kereshetnek vele. Elég jó megtérülés, ugye?