Oldal kiválasztása

Számtalan negatív cikket olvasni arról, hogyan ronthatja le az ember egészségét egy munkahely. Szó se róla, mindannyiunk életében vannak olyan állások, ahonnét jó továbbállni, de mindeközben indokolatlanul keveset beszélünk arról, hogy a jó egészség milyen előnyökkel járhat mind a dolgozó, mind a cég számára. A következő bekezdésekben erről írunk.

Sok összetevős az egészség képlete. Hiba lenne elvitatni a genetika szerepét, léteznek olyan veleszületett hajlamok vagy akár betegségek is, amik az első perctől kezdve nagyban befolyásolják azt, hogyan alakul egy emberi test a későbbiekben. Az is igaz viszont, hogy ezen kívül a labda jórészt nálunk van, tőlünk függ, mennyire figyelünk a táplálkozásra, a mozgásra, a káros szenvedélyekre vagy éppen a kellő orvosi ellenőrzésekre, szűrésekre. Gyakorlatilag nincs olyan állapot, amin minimum javítani ne lehetne. Egy felelős munkáltató pedig jól tudja, hogy érdemes segítő kezet nyújtania mindezekben, mivel a jó morálon és szubjektív elégedettség-növelésen túl bizony anyagi előnyökkel is jár neki, ha egészséges emberekkel van tele az iroda.

Hogy milyenekkel pontosan? A egészség-gazdaságtani kutatások kimutatásai szerint például minden egészségprogramra költött 1 dollár 1,4 és 4,7 közötti összeget hoz vissza jellemzően 3 éves távon iparágtól, pozícióktól és munkaformáktól függően (Goetzel és mtsai, 2008). Olyan befektetésről beszélünk tehát, ami vetekedik a szakmai folyamatokat optimalizáló technológiai megoldások implementálásával, mivel ugyanúgy többszörösen megtérül középtávon. A legmarkánsabb eredményt a betegszabadságok számának a csökkentése hozza. Az ilyen kényszerszünet egy igazi lose-lose helyzet főnökök és alkalmazottak között, miután a cég termelékenysége azonnal megérzi, ha kiesik valaki akárcsak egy-két napra is a munkából; a dolgozó is kevesebb pénzt, itthoni normák szerint nagyjából a bérének a 50-70%-át viszi haza. Mindeközben pedig az a jelenség is lappang, hogy ha valaki sokat beteg, az nem fogja magát jól érezni a bőrében, ami óhatatlanul is erősíteni fogja a fluktuációt a nem túl távoli jövőben.

Érdemes átgondolni azt is, hogy a dolgozó felelőssége mellett mit tehet a munkáltató a kevesebb kiadott betegszabadságért, illetve mik azok a buktatók, amik jellemzően előfordulhatnak az oldalán. Rengeteg vállalati egészségprogram vagy wellness juttatás, amely papíron jól hangzik, valójában semmilyen kézzelfogható hatással nem jár. Sokszor születik néhány jobb vagy rosszabb adat a dolgozókról, és annyiban is hagyják a dolgot. Szintén probléma, hogy “ahány ház, annyi szokás” analógiára “ahány test, annyi egészség”, azaz ha 100-an dolgoznak az emeleten, az pont 100 különböző egészségügyi profil lesz – amiből az következik, hogy minél általánosabb egészségprogramok működnek, azok annál kevésbé hatékonyak.

A technológiai fejlődés nem csak a vállalati szoftverekben és hardverekben mutatkozik meg persze, hanem az orvoslásban is, így mára rengeteg metrika és eszköz létezik arra, hogy pontos képet kaphasson valaki a saját egészségügyi állapotáról. A céges egészségügyi programoknak ezeket ugyanúgy használniuk kell, mint az életmódjukra odafigyelő embereknek. A segítségükkel célzottan tehetnek lépéseket az egyes dolgozóik felé, személyre szabott programokkal érhetik el azt az elégedettség javulást, ami aztán a teljesítményben, és így az anyagiakban is meglátszik majd. Nem szabad megelégednie azzal a főnöknek sem, hogy évente egyszer-kétszer lejegyez neki valaki pár kötelező adatot. A vezetőség részéről nem feltételez mindez sok erőt és energiát, a számok ugyanakkor nem hazudnak: ha 100 forintot áldoznak most erre, akkor pár év alatt majdnem 500-at kereshetnek vele. Elég jó megtérülés, ugye?

Pin It on Pinterest