Családi ügy: hogyan könnyíthetjük meg az otthoni munkavégzést gyerek mellett?

Admin • 2020.05.07

„Minden nap olyan, mintha hétfő lenne” – foglalta össze egyetlen mondatban Alina Dizik, a BBC újságírója a mindennapjait azóta, hogy férjével együtt egy hét- és egy négyéves „kollégával” (vagyis inkább mini főnökkel) kénytelenek egy térben dolgozni. A koronavírus-járvány miatt világszerte rengeteg szülő találta magát hasonló helyzetben – és egy csomó új szerepben, a matektanártól a menzás néniig. Meg persze sokszor tanácstalanul, hogy mégis hogy teljesítsenek mindben ugyanúgy. Összeszedtünk pár gondolatot, hogyan vehetünk le némi terhet az otthonról dolgozó szülőkről vezetőként és kollégaként.

1. Megengedő mód

„Fogadjuk el, hogy most bizony lesz olyan, hogy gyerekek berohangálnak a képbe vagy éppen ordítanak a háttérben a team

meeting alatt” – hangsúlyozza dr. Márky Ádám, a Fitpuli mindfulness moduljának kidolgozója. „Ne érezzük rosszul magunkat azért, mert a gyerekeink beszűrődnek a munkaidőbe és másokra se forgassuk a szemünket, ha a háttérben megy a nyüzsgés.” Szülőként a legjobb, amit tehetünk, hogy előre felkészítjük a kollégákat, mire számítsanak. Alissa Carpenter munkahelyi kommunikációs szakértő tanácsa: „Ha konferenciahívásod lesz és tudod, hogy be fog szűrődni a zsivaj, szólj a többieknek előre! Így kevésbé fogja őket váratlanul érni és elvonni a figyelmüket a beszélgetésről.”

2. Felejtsük el a hatékonyságot!

Legalábbis ne most akarjunk szuperhatékonyak lenni vagy ugyanezt elvárni másoktól. „Ez nem az az időszak, amikor új ötletekre meg kiugró teljesítményre kell számítani. Mentálisan és pszichésen is pont elég megterhelő ez a helyzet, szóval legyen mindenki számára a túlélés a legfőbb cél” – mondja Ádám. Laura M. Giurge és Vanessa K. Bohns viselkedéskutatók szerint is fontos, hogy ne engedjünk a teljesítménykényszernek. „Egyes becslések szerint egy átlagos tudásmunkás naponta mindössze három órán keresztül tud produktív munkát végezni, megszakítás és figyelemmegosztás nélkül. Már a COVID-19 előtt is nehéz volt megtalálni ezt a három órát, hogy végezzünk a legfontosabb teendőkkel. Most pedig, hogy a munka és családi élet között elmosódnak a határok, csak még jobban elaprózódik mindenki figyelme.”  

3. Játék határokkal

Ha már a munka és magánélet közötti határoknál tartunk, két dologra érdemes odafigyelni. Az egyik, hogy legyenek – és legyenek reálisak. Az óvodák és iskolák bezárása miatt ne vegyük készpénznek, hogy a gyerekes kollégáink továbbra is a megszokott munkarendben tudnak dolgozni. Lehet, hogy lesz olyan, aki ezentúl nem korán reggel, még kávét iszogatva tud legjobban haladni a dolgaival, hanem délután, amíg a gyerekek alszanak. Több cég elkezdett új munkarendet kialakítani a dolgozókkal aszerint, ki mikor szeretne „on” és „off” üzemmódban lenni. Az időbeosztásokat megosztják a csapaton belül, hogy mindenki képben legyen, kit mikor lehet keresni munkaügyben. A másik fontos dolog, hogy tartsuk magunkat a kialakított keretrendszerhez, akár a sajátunkról, akár a kollégákéról van szó. „Ha munka után bennünk is van az érzés, hogy még megírnánk egy e-mailt, akkor se tegyük. Ne hagyjuk, hogy a frusztráció határozza meg, mivel töltjük az időnket” – tanácsolja Ádám.

4. Hogy vagyok?

Soha nem volt még ilyen fontos a dolgozók fizikai és mentális egészségéről gondoskodni, mint most. Főleg azért, hogy ők is tudjanak gondoskodni a környezetükben élőkéről. „Ha mi magunk nem rendelkezünk kellő erőforrásokkal, másokkal sincs mit megosztanunk” – hangzik Whitney Johnson és Amy Humble coaching szakértők tanácsa. „Kezdjük ott, hogy saját magunkon végzünk hangulatellenőrzést! Hogy érzem magam ma? Mit tegyek, hogy ne szorongjak annyira? Nem iszom, eszem, alszom vagy sírok túl sokat? Mit tegyek, hogy ne szigetelődjek el másoktól?”

Munkáltatóként céges egészségprogrammal, hangulatfelméréssel, fitneszkihívással, virtuális meditációval mi is tehetünk a kollégák kiegyensúlyozottságáért. De azzal is, ha szimplán megkérdezzük és meghallgatjuk, ki hogyan éli meg a mostani időszak kihívásait, gyerekkel vagy anélkül. Ádám szerint: „Teljesen normális, ha egy ilyen bizonytalan helyzetben néha rosszul érezzük magunkat vagy feszültek, szomorúak vagy dühösek vagyunk. Fogadjuk el, hogy ez van és próbáljunk minél több időt szentelni annak, amit szeretünk csinálni!”