Nagyobb hangsúlyt kap-e az egészség, ha algoritmusokkal beszélgetünk? Hogyan oldható fel az az ellentét, hogy a legszemélyesebb ellátást egy robot biztosítja? A virtuális asszisztensek az egészségügybe is betörni látszanak, és átveszik a hagyományos esetmenedzseri feladatokat. A digitális egészségügy jövőbeni irányait feltérképező cikksorozatunk ötödik, záró epizódja a chatbotokat mutatja be. (Bevezető cikkünk itt, a viselhető kiegészítőkről szóló itt és itt, a Big Datáról szóló itt, a prediktív algoritmusokról szóló itt, a telemedicináról szóló pedig itt olvasható.)

A chatbot számítógépes program, amely a hagyományos emberi beszélgetést szimulálja hang alapú vagy szöveges formában. Ahogy az sok esetben lenni szokott, maga az elv nem újdonság, azonban tömeges elterjedéséhez az internet, a modern kommunikációs csatornák széles körű használata és a gépi tanulás vezetett. Alan Turing már 1950-ben lefektette azokat az alapokat, amelyek aztán a popkultúrában is sokat hivatkozott Turing-tesztben csúcsosodtak ki: vajon elkülöníthető-e csak a képernyőn megjelenő szöveges válaszok alapján a kommunikációs partnerről, hogy ember vagy gép? 1994-ben aztán Michael Mauldin „ChatterBot”-nak nevezte el ezt a platformot, az évek során ez egyszerűsödött chatbotra.

A chatbottal folytatott dialógus célja igen változatos lehet, a szórakoztatástól, a legelemibb marketingkampányoktól kezdve akár az automatizált vevőszolgálatig számos szerepet kaphat. Valamennyi olyan területen gyors sikerrel kecsegtet, amely jól strukturált paraméterekkel jellemezhető, és eddig zömében humán interakciót kívánt. (Gondoljunk csak például a pizzarendelésre, amelynél a vevő pontosan tudja, mit akar, és néhány adatot megadva villámgyorsan eljuthat a rendelés véglegesítéséig kihagyva a nehézkes és tévedésekre lehetőséget adó emberi tényezőt.)

Az egészségügy persze sokkal összetettebb annál, mintsem dupla sajttal kérjük-e a csirkés-tacós pizzát. A Brit Egészségügyi Szolgálat (NHS) például egy mentális egészséggel foglalkozó munkacsoportjánál kísérleti céllal vezetett be nemrég chatbotot, azt remélve, hogy használatával egyszerre javul a csapat eredményessége és a betegek kezelésének hatékonysága. A Stanford Egyetem pszichológusai pedig Woebot néven indítottak chatbot-szolgáltatást, amely digitális terapeutaként működik.

Ugyancsak jó példa az orvosi alkalmazásra Izzy, a Facebook Messengeren angol nyelven kommunikáló chatbot, amely virtuális asszisztenciát nyújt a menstruációs ciklussal kapcsolatban. Az Izzy-t fejlesztő Smart Health (Medilad) céget Héjja Hajnalka alapította, és a berlini Startup Bootcamp inkubátorából kaptak befektetést. Céljuk, hogy a beszélgetések során kapott válaszok és visszajelzések alapján olyan adatbázist építsenek, amely egyre személyre szabottabb megoldást képes biztosítani a női egészség területén. Jelenleg 25 ezer felhasználójuk van leginkább az USA-ból és az Egyesült Királyságból.

A chatbotok az egészségügy háza táján is kopogtatnak, és a fejlett nyelvi feldolgozórendszerek segítségével új és új, egyre szofisztikáltabb lehetőségek születnek. Ezek legfontosabb haszna talán épp az, hogy a felhasználót helyezik a középpontba. Oda, ahová már rég el kellett volna jutnia. …ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.