Oldal kiválasztása

Időtartam, zajszint, hőmérséklet, esti fényhatás és étel-italfogyasztás: megannyi körülmény, ami az alvás minőségét befolyásolja. De melyek a legfontosabb jegyek, amik a jó alvásra jellemzőek? 

Szívmelengető gondolatokat ébreszt az emberben a „jó alvás” fogalma, sokan viszont nem tudnák leírni, mit is jelent ebben az esetben pontosan a jó. Igaz, nemcsak a hétköznapi ember számára okoz ez gondot, az alvástudománnyal foglalkozó szakemberek között is folyamatosan parázs szakmai viták zajlanak, mivel a körülmények mellett az emberi szervezet egyedi jellemzői is kulcsszerepet játszanak az alvásminőségben. Jó példa erre, hogy manapság az NBA-ben 10 perces pontossággal meghatározzák, melyik játékosnak mennyit és hány etapban kell aludnia a saját fizikális és mentális csúcsformájáért, amit aztán pont ugyanúgy nyomon is követnek az edzők, mint mondjuk a pulzusszintet az edzéseken. 

Sarkított lenne ugyanakkor azt állítani, hogy egyáltalán nem lehet javallott általános ajánlásokat meghatározni alvás ügyben. Mielőtt rátérnénk az időtartamra, érdemes azzal kezdeni, hogy jegyezzük a minőségi alvás sarokpontjait. Az amerikai Nemzeti Alvástudományi Alapítvány (National Sleep Foundation, NSF) szerint jól alszunk, ha az alábbi négy tényező teljesül:

  • Az ágyban töltött idő nagyobb része telik alvással, mint ébrenléttel: az ideális arány 85 – 15%
  • Lefekvés után 30 percen belül elalszunk (az NSF kimutatta azt is, hogy az emberek körülbelül harmadának ennél rendszeresen több időbe telik az elalvás)
  • Legfeljebb egyszer kelünk fel az éjszaka folyamán
  • Ezalatt az egy felkelés alatt legfeljebb 20 percen keresztüli maradunk ébren

Érthetőek és át is érezhetőek ezek a pontok, de vajon mit érnek, ha az alvásidő nem megfelelő?… A válasz az, hogy nem sokat, sőt, a kialvatlanság kifejezetten veszélyes is lehet, mivel többek közt magas vérnyomást eredményezhet, koncentrációs zavarokat okozhat, illetve elősegítheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását is a szervezet extra inzulinigénye miatt. Komolyan kell venni tehát az alvásidőt, és ráadásul folyamatosan biztosítani kell azt magunknak, mivel az agyunkat nem elégíti ki, ha például minden hétköznap keveset alszunk, és ezt csupán egy hosszabb szombat délelőtti alvással igyekszünk egyensúlyozni.

És akkor: mennyi legyen ez az ominózus alvásidő?

Rengeteg mindent hall erről az ember az élete során, a felnőtt szervezet részére javasolt legtöbb óraszám 7 és 9 közé szokott esni, ami kétségkívül elég széles skála. Szűkíteni ugyanakkor nem lehet rajta, mivel sok egyéni jellemzőtől függően mindegyik véglet igaz lehet, egészséges ember esetében abnormálisnak csak az ezeken kívül eső értékek tekinthetőek. A legjobb, amit tehetsz az az, hogy elkezded megfigyelni magadon, hogy mennyi alvás után vagy a legenergikusabb; mi az a szint, ami alatt már nem élvezeti cikként, hanem túlélő eszközként gondolsz a kávéra, és nyúlsz utána; felszedtél-e magadra mostanában pár kilót a semmiből úgy, hogy semmi bajod nem volt, és ugyanúgy táplálkoztál, és mozogtál közben; vagy éppen kaptad-e már magadat azon, hogy egy közlekedési helyzetben elálmosodtál hirtelen?

Egy-két hétnyi fókuszáltabb megfigyelés után mindenki elég pontosan rá tud tapintani arra, hogy mi a személyes alvásigénye. Miután pedig ez megvan, be tudja vinni azt a Fitpuliba és nyomon követheti, hányszor sikerül azt betartani a közeljövőben!

Pin It on Pinterest