Oldal kiválasztása

Nem szükséges brit tudósnak lenni ahhoz, hogy tudjuk: az egészségünk jobb passzban van, ha jó munkahelyen dolgozunk, és romlik, ha rosszul érezzük magunkat az állásunkban. De milyen folyamatok állnak emögött, és hogyan jön képbe az immunrendszer?

Mindenki ismeri azt a kolléga típust, aki állandóan feszült és olyan, mintha mindig félig betegen járna be dolgozni, ki-be esik a náthából, fáradtságra panaszkodik és sokszor fáj valamije. Említett szenvedő munkatársunk bajai azonban közel sem véletlenek sorozata: egy egyensúlytalan, stresszes munkahely és az egyén immunrendszere között komoly kapcsolat van, ezt a tudomány is rendre megerősíti az elmúlt években.

Mi történik pontosan például egy munkahelyi konfliktus során a szervezetben? A helyzetet párezer év távlatában érdemes vizsgálni: amikor is a „munkahelyi konfliktus” leginkább egy tigris, oroszlán vagy közepesen ideges orrszarvú képében jelentkezett. Ez volt akkoriban a stressz, és testünk ehhez viszonyulva alakult ki. Emiatt az, hogy a XXI. században főnökünk egy irodában szúrós megjegyzéseket tesz vagy teljesíthetetlen feladatot állít elénk, szervezetünk számára meglehetősen új élmény, és sejtjeink szintjén még nem volt elég idő alkalmazkodni ezen újkeletű, a tudományban „pszichológiai stressznek” nevezett hatáshoz. Testünk tehát egy feszült napon pontosan úgy reagál, mint az említett vérben forgó szemű orrszarvú közeledtére: olyan anyagok termelésébe kezd, amelyek a menekülésünket segítik (többek között ilyen az adrenalin és a kortizol, amely utóbbi a vércukorszint növelésével extra táplálékot ad sejtjeinknek, például izmainknak).

Igen ám, azonban a régmúltban a stressz feloldása meg is történt az említett veszély előli elmeneküléssel – napjainkban viszont egy kiadós sprint a főnök elől nem igazán oldja meg hosszú távú megélhetésünket; és a stressz is ugyanúgy vár bennünket másnap. A probléma ebben rejlik: elhúzódó stresszes állapotban szervezetünk nem csak egy futás erejéig, de napokig-hónapokig termeli a korábban említett stresszhormonokat – az ezek között szereplő kortizol pedig egy másik hatással is bír: elnyomja immunrendszerünket.

Ez persze logikus, hiszen a már jól ismert orrszarvúnk elől menekülve szervezetünknek nincs ideje gyulladásokkal foglalkozni. Amikor azonban testünk folyamatosan képtelen a gyulladás ellen védekezni, akkor a külső támadások (például egy jól ismert vírusos torokgyulladás vagy nátha) játszi könnyedséggel döntik le a lábáról a cikkünk elején körülírt kollégánkat, újra és újra. Ezek a kórokozók ugyanis fellépésükkor gyulladást okozva támadnak – a gátolt immunrendszerünk azonban nem képes megvédeni szervezetünket. Így válik a krónikus stressz egészségünk veszélyeztetőjévé.

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor innentől pusztán arról szóljon az egészségmegőrzés ezen aspektusa, hogy kerüljük el a stresszes állásokat és rendben is leszünk ezen a fronton?! Igen is és nem is. Egyfelől igen, mivel a folyamatos feszültség, ezáltal a legyengült immunrendszer ellen csak veszíteni lehet, nyerni nem, nincs olyan köztünk, akin ne ejtene sebet mindez évek alatt. Emellett viszont szempont az is, hogy manapság a munkahely státusza (pénz, társadalmi elfogadottság stb.) az egyik legfontosabb ismérve az embernek mások és saját maga felé is: ha alacsonynak éli meg azt vagy munkanélküliség okán éppen hiányzónak is, az olyan mértékű elhúzódó pszichés nyomást okozhat, ami megegyezhet egy horror munkahely okozta károkkal. Olyan ez, mint az autópályán vezetés, úgy kell hajtani, hogy közben sem túl gyorsak, sem túl lassúak ne legyünk.

Noha mi a Fitpulinál mindig a tudományra támaszkodunk, meg kell hagyni, hogy az egyén számára megfelelő, minden szempontból biztonságot jelentő állás megtalálása inkább művészet, mint tudomány. De fontosnak tartjuk, hogy az emberek komolyan vegyékaz immunrendszer jelzéseit is a karrierút során, mivel részben tőlünk függ, hogy barátot vagy ellenséget faragnunk belőle.

Pin It on Pinterest