Munkahelyi stressz: mik a kiváltó okai és mit tehetünk ellene?

Admin • 2020.09.09

Az Egészségügyi Világszervezet a stresszt a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tartja számon, és ez nem véletlen. A minden korábbinál nagyobb munkahelyi nyomás miatt kialakult mentális tünetek kezelésének költségei csak az elmúlt egy évtized alatt több mint 300%-kal nőttek a munkaadók számára. Sőt, egyes orvosok szerint az esetek több mint 70%-ában az emberek olyan betegségekkel keresik fel a háziorvosukat, amelyek hátterében szintén nem más áll, mint a stressz. Összeszedtünk pár fontos tudnivalót, amit a munkahelyi stressz eredetéről, következményeiről és kezeléséről tudni érdemes.

Mit jelent pontosan a munkahelyi stressz?

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a munkahelyi stressz tulajdonképpen az a reakció, amely akkor lép fel bennünk, ha a munkahelyi elvárások meghaladják a tudásunkat vagy a képességeinket – és ennek következtében úgy érezzük, képtelenek vagyunk megbirkózni a ránk nehezedő nyomással. A munkahelyi stressz tehát sosem bizonyos helyzetekről szól, amikbe a munkahelyi környezetben kerülünk, hanem arról, ahogyan azokra reagálunk. A Kanadai Mentális Egészségügyi Társaság (Canadian Mental Health Association, CMHA) hangsúlyozza, hogy ha „például valaki számára nem okoz gondot a nyilvános beszéd, nem fog aggódni azon, hogy előadást kell tartania, míg egy másik ember, aki kevésbé érzi magát rátermettnek, lehet, hogy stresszként éli meg ugyanazt a feladatot”.

Az Amerikai Stresszintézet (The American Institute of Stress, AIS) arra is felhívja a figyelmet, hogy valójában nincs is sok értelme stresszes és kevésbé stresszes hivatásokról beszélni. Ennek az az oka, hogy a stressz nem magából a munkakörből fakad, hanem abból, ha valaki egy adott munkakörbe valamilyen okból kifolyólag nem passzol. A statisztikák szerint ez pedig jóval gyakoribb, mint gondolnánk: az Everest College felmérése szerint az amerikai dolgozók 83%-a szenved munkahelyi stressztől – egy másik kutatás szerint olyannyira, hogy kétharmaduk a felmondás szélén áll. Mindez az amerikai munkaadóknak évente akár 300 milliárd dollár veszteséget is jelenthet.

Mik a munkahelyi stressz okai?

A munkahelyi stresszt kiváltó tényezők az Egészségügyi Világszervezet szerint alapvetően két típusra oszthatók: a munka jellegéből és a munkahelyi körülményekből fakadókra. Az első csoportba sorolhatók a munkakörhöz tartozó feladatok (pl. monoton, ingerszegény vagy értelmetlen tevékenységek), a munka mennyisége és a munkatempó (pl. túl sok vagy túl kevés feladat, időnyomás), a munkaórák száma (pl. kötött és rugalmatlan, hosszú és magányosan töltött, kiszámíthatatlan vagy rosszul beosztott munkaidő), valamint a bevonás és irányítás (pl. a döntéshozatalból való kirekesztettség vagy a ráhatás hiánya a munkafolyamatokra, a munkatempóra, a munkaidőre, a munkamódszerekre és a munkahelyi környezetre).

A másik tényezőcsoportot a munkahelyi viszonyok alkotják. Ilyen például a karrierfejlesztési lehetőségek és a bérezés (pl. bizonytalan munkahelyi kilátások, az előrejutási lehetőségek hiánya, átláthatatlan vagy igazságtalan bérezés, alul- vagy túlképzettség) vagy a szervezetben betöltött szerep (pl. tisztázatlan vagy rendezetlen munkakör). Ugyanide tartoznak még a személyes kapcsolatok (pl. nem megfelelő, felületes vezetés és a támogatás hiánya a felettes oldaláról, rossz viszony a kollégákkal, megfélemlítés, erőszak vagy elszigeteltség), a szervezeti kultúra (pl. a kommunikáció, a példamutatás és a vízió hiánya), illetve a munka és magánélet egyensúlya (nehezen összeegyeztethető szerepek, az otthoni támogatás hiánya a munkahelyi problémákkal szemben és fordítva stb.).

A toplistát ezek közül 46%-kal a munkamennyiség vezeti, míg a dolgozók majdnem 30%-a a személyes kapcsolatokban fellépő problémák miatt aggódik leginkább. Minden ötödik munkavállaló számára pedig az otthoni élet és a munka közötti egyensúly fenntartása jelenti a legnagyobb kihívást.  

Mik a munkahelyi stressz tünetei és következményei?

A munkahelyi stressz kétélű fegyver: a jelei ugyan egyéni szinten jelennek meg először, de a hatásai az egész szervezet működését befolyásolják. 

Az Egyesült Királyság Egészségügyi és Biztonsági Hivatala (Health and Safety Executive, HSE) szerint a stresszes munkavállaló jellemzően minél több időt igyekszik távol tölteni a munkahelyétől, hajlamos a késésre és a heves érzelmi reakciókra, gyakran ideges, hangulatingadozással, valamint a motiváció, az elkötelezettség és a magabiztosság hiányával küzd. Ezek a viselkedésbeli tünetek a legtöbb esetben egy sor egyéb testi és lelki tünettel is párosulnak, mint például a mellkasi fájdalmak, a magas vérnyomás, a fejfájás, az emésztési problémák, az alvászavar, az ingerlékenység, a depresszió, a koncentrációzavar, az étvágytalanság és a csökkent védekezőképesség a betegségekkel szemben. Sőt, a kezeletlen stressz hosszú távon a szív- és érrendszeri megbetegedések és a függőségek kialakulásának kockázatát is jelentősen növeli.

Csapatszinten az egyre gyakoribb nézeteltérések és panaszkodás, a megugró betegszabadságok, a megnövekedett fluktuáció és a csökkenő teljesítmény tartoznak a legárulkodóbb jelek közé. A munkaadóknak pedig nem árt ezekre odafigyelni. A HSE legfrissebb felmérése szerint Nagy-Britanniában a 2018-as és 2019-es évben a stressz, a depresszió és a szorongás állt a munkahellyel összefüggésbe hozható egészségügyi panaszok 44%-ának – és az egészségügyi problémák miatt kieső munkanapok 54%-ának – hátterében. Ez csak a szigetországban évi 12,8 millió elvesztegetett munkanapot jelent. És akkor még nem számoltuk azt a bevételkiesést, amit a stressz miatt csökkent figyelemből eredő hibák, elmulasztott határidők, kollégákkal vagy felettesekkel szembeni elmérgesedett kapcsolatok és a rendszeres késések jelentenek.

Mit tehetünk a munkahelyi stressz ellen?

A jó hír, hogy a munkaadók és munkavállalók is sokat tehetnek a munkahelyi stressz visszaszorításáért. Íme, pár alapelv:

1. Építsünk egészségfókuszú munkahelyi kultúrát!

Mivel az életünk kb. harmadát munkával töltjük, a rendszeres mozgásra és az egészséges életmódra ösztönzésnek a munkahely rendkívül hatékony színtere lehet – főleg, ha az ügy iránt a szervezet minden szintjén elkötelezettek a kollégák. Bátorítsuk a munkatársakat, hogy a gép előtti gyors ebéd helyett inkább üljenek le egy közös ebédre a többiekkel vagy legalább menjenek el egy rövid sétára, ha végeztek! Hirdessünk rendszeresen az egészséghez kapcsolódó közösségi kihívásokat, amelyek során a résztvevőknek megtett lépéseket vagy emeleteket kell gyűjteniük, négy héten keresztül minden nap sétálni vagy biciklizni a munkahelyükre vagy elérni, hogy napi ötször egyenek zöldséget és gyümölcsöt. Fontos, hogy a cégvezetés is példát mutasson mindebben. Ha mondjuk egy sportnapon az ügyvezető is beáll játszani az egyik focicsapatba, az tükrözi a személyes elkötelezettségét és hozzáállását az egészségmegőrzéshez és inspirálóan hathat másokra is.

2. Tartsuk az ujjunkat a szervezet pulzusán!

Folyamatosan figyeljük a szervezet stressz-szintjét és bátorítsuk a munkavállalókat arra, hogy egyéni szinten ők is tegyék ugyanezt! Ebben nagy segítségükre lehet egy digitális alvás- vagy hangulatnapló, de akár egy egyszerű jegyzetfüzet is. Kérjük meg őket, hogy egy hónapon keresztül pontosan jegyezzék fel, milyen helyzetekben érezték stresszesnek magukat és mi volt a reakciójuk. Kik voltak jelen? Milyen környezetben érte őket a stresszes szituáció és milyen gondolatokat, érzéseket váltott ki belőlük? A jegyzetek segítenek, hogy a dolgozók pontosabb képet kapjanak az őket érő stresszfaktorokról és arról, miként reagálnak ezekre – és hogyan reagálhatnának jobban. Szervezeti szinten érdemes heti, teljes szervezetet átfogó hangulatfelmérést végezni és az eredmények tükrében megfontolni egy coaching- vagy stresszkezelő program, vagy akár egy átfogó vállalati egészségprogram bevezetését.

3. Támogasd a rugalmas munkaidőt és az otthoni munkavégzést!

A munkaadók 72%-a szerint az otthoni munkavégzés lehetősége jelentősen növeli egy cég vonzerejét – a jelentkezők és az ott dolgozók körében egyaránt. Ebben a munkavállalók is egyetértenek: az emberek 65%-ának meggyőződése, hogy otthonról tud a legjobban dolgozni, 49% pedig kimondottan a home office-t tartja a legjobb megoldásnak arra az esetre, ha egy feladatot gyorsan és hatékonyan kell elvégezni. Sőt, egy felmérés szerint a munkavállalók majdnem háromnegyede ott is hagyná a munkahelyét egy másikért, ha az rugalmasabb munkavégzési lehetőséget kínálna. 

A globális koronavírus-válság okozta munkahelyi átrendeződések pedig úgy tűnik, csak ráerősítettek erre a trendre. A World Economic Forum kiemeli, hogy egy nemrégiben végzett felmérés során a megkérdezett amerikai dolgozók 98%-a nyilatkozott úgy, hogy a karrierjük hátralévő részében sem szeretnének lemondani a távmunka lehetőségéről. Úgy tűnik, itthon is hasonló a helyzet: júliusi adatok szerint a munkavállalók negyede még mindig otthonról dolgozik, annak ellenére, hogy a korlátozó intézkedéseket már jóval korábban feloldották. 

Ennek az oka nem az, hogy otthon minden szebb és jobb: sokszor nehezebb meghúzni a határvonalat a munkaidő és a magánélet között, és előfordul, hogy a kollégákkal való együttműködés és kommunikáció is akadozik. Úgy tűnik azonban, hogy az ellenérvek sokak szemében alulmaradnak a pozitívumokkal szemben. Az ilyen felállásban dolgozók kiegyensúlyozottabbak, hiszen az otthoni munkavégzés egy csomó felesleges stresszfaktort kiiktat a mindennapjaikból, így több idő marad a hobbikra, a mozgásra, a családra és a barátokra. Arról nem is beszélve, hogy az otthoni munkavégzés a bizalom és a megbecsülés jele is a munkaadó részéről, így a dolgozói lojalitás növelése sem elhanyagolható „mellékhatás”.

Ne maradj le semmiről!

Iratkozz fel a hírlevelünkre és értesülj az elsők között a digitális egészségfejlesztéssel, a munkahelyi egészségprogramokkal és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos tudnivalókról a Fitpuli szakértőitől!